Hangot Adunk A Közösségnek
Szó és Szabadság – Miért szól a Hangadó?
Volt idő, amikor a szó veszélyes volt. Veszélyes, mert hatalma volt. A kimondott igazság felforgatta a rendet, elűzte a hazugságot, és új világokat épített ott, ahol addig csak csend volt. Platón barlangjában a rabok féltek a fénytől, mert amit nem ismerünk, attól rettegünk. De a filozófusok, a gondolkodók és a szabad szellemű emberek nem azért éltek, hogy a félelem győzzön. Nem azért, hogy a csend uralkodjon. Kierkegaard szerint az igazság keresése mindig magányos út, mert aki kimondja, amit mások nem mernek, az gyakran marad egyedül. De ez az út az egyetlen út. És ez az, amiről ma beszélnünk kell Nagyszékelyben.
Nagyszékelyben van egy "hivatalos szó", egy lap, amely minden hónapban ott van a postaládákban, de sosem ér el a szívekhez. A Nagyszékelyi Hírmondó beszél – de nem mond semmit. A sorok üresek, mint a zaj, ami csak azért szól, hogy elnyomjon valami mást: a valódi hangokat, a valódi kérdéseket, a valódi történeteket. Nem szól azokról, akik mást gondolnak. Nem kérdez, nem vitat, nem lát túl önmaga határain. Ez nem tájékoztatás, ez propaganda. Ez nem közösségi lap, hanem egy szűk réteg szócsöve.
Az igazság azonban ennél több. Az igazság sosem lehet egyoldalú. Pulitzer, az újságírás szellemi atyja azt mondta: "A sajtó feladata a gyengék védelme és a hatalmasok ellenőrzése." Az újságírás azért született, hogy kérdezzen. Hogy megmutassa a valóságot, akkor is, ha az nem kényelmes. Hogy hidat építsen a közösség és a hatalom között. Hogy minden hang hallatszódjon, ne csak azé, akinek a kezében a mikrofon van.
A Nagyszékelyi Hangadó ezért jött létre. Nem harcolni, nem rombolni, hanem teret adni. Azoknak a szavaknak, amelyek eddig elvesztek. Azoknak a gondolatoknak, amelyek kimondatlanul maradtak. Nem csak a faluban élőknek, hanem bárkinek, aki hisz a szó erejében. Mert a szólásszabadság nem luxus, nem kiváltság – alapvető jog. Egy közösség akkor egészséges, ha mindenki elmondhatja a véleményét, és senkinek nem kell félnie attól, hogy másképp gondolja.
A Hangadó nem hivatalos lap. Nem egyetlen igazságot hirdet, mert az igazság nem egyetlen ember kezében van. A Hangadó nem a polgármester lapja, nem a kiszolgálók műve, hanem mindannyiunké. Ez a blog a ti hangotok. Akár egy véleménycikk, akár egy helyi esemény beszámolója, akár egy történet, ami messziről érkezik – mindegy. A fontos az, hogy kimondjuk, amit gondolunk. Hogy ne hallgassunk, amikor szólni kell. Hogy a csend ne legyen egyenlő az elfogadással.
A szabad szó mindig veszélyes a hatalomnak. Mert a szó elindít valamit. Kérdéseket szül, gondolkodásra kényszerít, világosságot gyújt ott, ahol a sötétség kényelmes. De a szó csak akkor szabad, ha van, aki kimondja, és van, aki meghallgatja. Ezért fontos a Hangadó. Mert minden szó számít, minden vélemény épít, minden történet közelebb hoz egymáshoz.
Egy közösség nem a csendtől lesz erős, hanem a párbeszédtől. A Hangadó nem csak egy blog – ez egy lehetőség. Lehetőség arra, hogy szabadon beszéljünk. Lehetőség arra, hogy hidat építsünk. Lehetőség arra, hogy Nagyszékely felkerüljön a térképre. Mert a szó, ha igaz, világosságot hoz. Még a legmélyebb barlangba is.